Sziasztok!
Kis késéssel ugyan, de meghoztam a következő részt. :) Ha valaki közületek esetleg velem van az első blog indulása óta (áldassék a neve minden drága léleknek, aki már azt is olvasta!), számára ez tulajdonképpen nem is újdonság. :'D
Kis késéssel ugyan, de meghoztam a következő részt. :) Ha valaki közületek esetleg velem van az első blog indulása óta (áldassék a neve minden drága léleknek, aki már azt is olvasta!), számára ez tulajdonképpen nem is újdonság. :'D
Jeaniene blogján ITT találjátok az eredeti, november 8-án kelt bejegyzést. Ahogy korábban, most is jöjjön először az "előszó" (ami ezúttal különösen cuki és tanulságos ;)), utána a fejezet. :)
Jó szórakozást! :)
~ Emma
~ ~ ~
Ismét itt a heti új fejezet 'A sír másik feléhez', a limitált ideig tartó, ingyenes sorozathoz, ami Cat és Bones első kalandjait taglalja Bones szemén keresztül. Emlékeztető: ez nem egy teljes könyv, és nem is egy új Cat és Bones regény. További információkért és a korábban posztolt fejezetekért látogasd meg EZT az oldalt. Ugyanakkor, ezt a fejezetet kicsit nagyobb kihívás volt megírni, mert Bones ebben jön rá, hogy kezd beleszeretni egy idegenbe, aki meg akarja ölni. A Night Huntress sorozatban egyszerűbb volt leírni Bones érzéseit, mert szimplán csak közli Cat-tel, hogy szereti, valahol az első könyv közepe táján. Akkorra már az olvasók közül sokan sejtették ezt, még akkor is, ha Cat-nek fogalma sem volt róla. Most megpróbálom részletezni azt, ami lényegében egy érzelmi villámcsapás volt. Ahogy a valódi villámcsapások, az érzelmiek is megjósolhatatlanok, és néha megmagyarázhatatlanok, nem igaz? Nos, néha a szerelem is pontosan ilyen.
Például, ha megkérdeztél volna, amikor tizenkilenc évesen férjhez mentem, hogy honnan tudtam, hogy a férjem A Nagy Ő, nem tudtam volna egy sor logikus érvvel szolgálni. *horkantás* Sokkal könnyebb lett volna egy sor olyan érvvel előállni, hogy miért nem kellene összeházasodnunk. Végtére is, én csak tizenkilenc voltam, ő huszonhárom; mindketten naivak és csórók voltunk, és nem volt stabil állásunk... a barátaink konkrétan fogadásokat kötöttek, hogy milyen gyorsan fogunk elválni. De huszonhét évvel később még mindig együtt vagyunk, és a logikán alapuló érvelés szempontjából ennek semmi értelme. De ha a szerelemről van szó, valahogy hiszek a varázslatban. Szóval, ami lentebb történik Bones-szal, az inkább varázslatos, mint logikus, ami miatt elég nehéz leírni anélkül, hogy csak azt mondanám "abrakadabra, emberek!". Emiatt előre is elnézést kérek, ha nem sikerül ábrázolnom, mit érez, és miért.
Félre a hosszas bevezetőkkel, jó olvasást!






